Amit a lúgosításról tudni érdemes - 4. rész

Amit a lúgosításról tudni érdemes - 4. rész

Folytatásos cikksorozat!

A korábbiakban megtudtuk, hogy mely okok vezethetnek a sav-bázis egyensúly felbomlásához, a harmadik részben pedig megismerkedtünk azokkal a lépésekkel, mellyekkel védekezni tudunk szervezetünk egyensúlyának felborulása ellen. A sok lemondás és odafigyelés után nézzük meg, mit is együnk, hogy jól legyünk.

Zöldségek, zöld levelek, füvek

A szervezet számára a legtökéletesebb lúgosító hatást a zöldségek és a zöld levelek biztosítják, melyek kalóriaszegények, szénhidrátszegények, ugyanakkor rengeteg vitamint, ásványi anyagot, enzimeket, hormonokat, rostokat és lúgosító hatású sókat tartalmaznak. A zöldségek és zöld levelek klorofill tartalma – amely a zöld színt biztosítja – egyszerűen a vér „tápanyaga”: a klorofill segíti a vér oxigénmegkötő képességét, illetve a vérképzést. Olyan antioxidáns, mely segíti a kalcium-kövek lebontását is; enzimtartalma segíti az emésztési folyamatokat, magas rosttartalma pedig tisztítja a bélrendszert.
A színes (főleg sárga) zöldségek fitokemikáliákat tartalmaznak, melyek enyhítik az ízületi gyulladásokat, segítik a mikroorganizmusok által termelt toxinok megkötését, kiűrítését és emelett nagy a lúgosító-savmegkötő értékük is.

Mit? Hogyan? Mennyit?

A paradicsom csak nyersen fogyasztva lúgosít, konyhatechnikai eljárások során enyhén savasító jelleggel bír. Megemlítendő még a kukorica, mely bizony erősen savasító hatású. A zöldségek közül a hüvelyesek és a burgonyafélék (főleg az édes burgonya) azok, amelyek a magas keményítőtartalmuk miatt csak korlátozott mértékben fogyaszthatóak. A babfélék azonban magas rosttartalommal és gombaellenes hatással bírnak, ezért nagyobb adagot csíra formájában célszerű fogyasztani belőlük. A füvek tápanyagértéke még gazdagabb, mint a zöldségek tápanyagértéke. A búzafű és árpafű kifejezetten gazdag klorofill-fehérje-vitamin és enzim, ásványi anyagforrás. A naponkénti adagolásnál is figyelembe kell venni a fokozatosságot, mint minden méregtelenítési folyamat esetében.

Gyümölcsök

A gyümölcsök magukban foglalják a napfény éltető erejét, sokféle vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst. Azonban igen sok cukrot tartalmaznak — ez a gombák tápanyaga — melyek az anyagcserebomlás folyamán erjesztődnek és alkohollá alakulnak át (pl. candida gomba fertőzöttség esetén kifejezetten tiltott a gyümölcsök fogyasztása). A gyümölcsök nagy része a magas cukor tartalma (10-30%) és erjedési folyamata miatt savasító hatást gyakorol a szervezetre, így fogyasztásuk mindenképpen csak önmagukban javasolt. Ezzel biztosíthatjuk, hogy az emésztési folyamat gyorsabban zajlik le, és közben nincs az emésztőrendszer más tápanyagok bontásával és feldolgozásával megterhelve. Lúgosító kémhatást az anyagcsere folyamat végén is tulajdonképpen csak a citrom (csak az érett), lime és grapefruit, az éretlen banán (gyomorbetegségekben jó hatású) és a meggy, valamint a friss kókuszdió biztosít. 

Nyilvánvalóan az édesített gyümölcslevek semmilyen formában nem szolgálják sem a megfelelő vitamin és ásványi anyag ellátottságot, sem pedig a megfelelő folyadékellátottságot, a frissen facsart gyümölcslé csak önmagában fogyasztva viszont jótékony hatású.

Hatékony gyümölcs és zöldséglé kombinációk

A frissen facsart vagy fagyasztott gyümölcs- és zöldségfélék kiváló vitamin-, enzim-, ásványi anyag-, illetve antioxidáns-„bombák”, melyeket önmagukban fogyasztva, akár üdítőként, vagy pl. tízórai helyett „smoothie” formájában fogyaszthatunk. Az alacsony cukortartalmú zöldségek a gyümölcsökkel (ízükben-arányukban, mennyiségükben körültekintően), harmonizáltan összeállítva, kiváló lúgosító jellegű tápanyagokban gazdag reggelivé vagy tízóraivá válhat mindenki számára. Azt pedig ne felejtsük el, hogy az elkészült leveket utólag nem szabad cukrozni: ha édesebb ízélményre vágyunk használjunk fügét, datolyát, érett banánt.

Mondd el véleményedet!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Your name

Üzenet